Tavaink ökológiai állapotminősítése – Vízi növények

A felszíni vizek ökológiai állapotértékeléséhez egyrészt alapvető fontosságú, hogy az egyes biológiai csoportok (hal, makrogerinctelen, alga, makrofita és fitobentosz) módszertanok többé-kevésbé ugyanolyan minősítési eredményt szolgáltassanak. De ugyanilyen fontos, hogy az EU egészében adott élőlénycsoport alapján az egyes minősítések (módszertanok) egymással összevethetőek legyenek. Mivel az egyes országok saját terepi felmérési és minősítési rendszerekkel rendelkeznek, ezért meg kell győződni arról, hogy pl. a jó vagy a közepes ökológiai állapot ugyanazt jelenti Németországban, mint Bulgáriában, illetve ugyanolyan szerkezeti/fajösszetételbeni változásokat indikálnak e az egyes nemzeti módszerekkel végzett értékelések. A nemzeti módszertanok egymáshoz történő “kalibrálása” ezért alapvető a Vízkeret Irányelvben foglalt állapotértékelés elvégzéséhez. Ezt az összehasonlítást, és a nemzeti módszertanok egymáshoz történő finomítását, az interkalibráció folyamata hivatott elvégezni, amit az EU illetékes tudományos kutató intézete, a Joint Research Centre (JRC) végez.
Az interkalibráció, mint folyamat röviden annyi takar, hogy az egy földrajzi régióban található országok módszertanát egy protokol szerint össze kell hasonlítani. Amennyiben nagyobb eltérések mutatkoznak az egyes módszertanok értékelési eredményei között azt orvosolni kell. Ezt a folyamatot a módszertanok hitelesítésének vagy összemérésének is fel lehet fogni. A vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítése során csak azokat az állapotértékelési eredményeket lehet (elvileg) elfogadni, amit ilyen hitelesített módszertanok szerint értékeltek.

Az interkalibrációs munkák nagyon hosszú ideig zajlottak, mivel magának az összehasonlításnak a módszertanát is menet közben fejlesztették. Magyarország a Keleti-kontinentális földrajzi interkalibrációs csoportba (Eastern Continental Geographic Intercalibration Group, EC-GIG) tartozik.

A vízi növényekre vonatkozó hazai folyóvízi módszertant már 2012-ben, míg az állóvízi módszertant 2016-ban sikerült ilyen módon “kalibrálni”. A tavas interkalibráció végső “hivatalos” dokumentuma idén jelent meg a JRC egy kiadványaként. Ebből látható, hogy a hazai, román és bulgár módszertanok mennyire más minősítési eredményt adtak és milyen módosításokat kellett rajtuk elvégezni.

A tavi makrofiton módszertanok interkalibrációját én vezettem. Romániát és Bulgáriát hivatalosan Karin Pall (Ausztria) képviselte, az adatértékelést, számolásokat és a dokumentum írását ketten végeztük. A dokumentum végső formai összeállítását, Sandra Poikane (JRC) végezte.

A dokuentum elérhető és szabadon letölthető itt.

A dokumentum ISBN számmal és doi-val is rendelkezik, hivatkozható:

Pall K., Gecheva G., Soare-Minea A., Lukács B.A. & Poikane S. (2018): Intercalibration of the national classifications of ecological status for Eastern Continental lakes. Biological Quality Element: Macrophytes.  EUR 29336 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2018, ISBN 978-92-79-92968-7, doi:10.2760/242521, JRC112692.

The European Water Framework Directive (WFD) requires the national classifications of good ecological status to be harmonised through an intercalibration exercise. In this exercise, significant differences in status classification among Member States are harmonized by comparing and, if necessary, adjusting the good status boundaries of the national assessment methods. Three countries (Bulgaria, Hungary, Romania) participated in the intercalibration exercise and harmonised their lake macrophyte systems. The results were approved by the WG ECOSTAT and included in the EC Decision on intercalibration (European Commission, 2018).