Kutatásaink

Urbanizáció hatása vízi makrogerinctelen közösségekre

A városok megjelenése és fejlődése a
társadalom szempontjából több előnnyel jár, azonban a városokban jelenlevő
élővilágra fenyegetést jelenthet. Az urbanizált területeken keresztül folyó
vízfolyások vízi makrogerinctelen közösségét a legtöbb esetben kis térléptékben
vizsgálták, ezért munkánk fő célja volt feltárni a városok hatását a vízi
makrogerinctelen közösségek tér- és időbeli mintázatára nagy térléptékben. A
vizsgálati terület urbanizáltságának a becsléséhez az UrbanizationScore
software-t alkalmaztuk. Az urbanizáció mértékének a változása meghatározza a
közösség fajösszetételét, emellett negatív kapcsolatot mutattunk ki az
urbanizáció mértékének a változása és az érzékeny makrogerinctelen csoportok
(EPT%) között. Az urbanizáció mértékének a növekedése egyedszám csökkenést
eredményezett szinte az összes táplálkozási csoport egyedszámaiban. Vizsgálatunk
során kimutattuk, hogy az urbanizáció negatív hatással van a vízfolyás
biológiai minőségére. A Multimetrikus Macrozoobenton Indexcsalád (HMMI) alapján
számított EQR értékeinek változása fordítottan arányos az urbanizáció
mértékével. Azonban néhány esetben ez a hatás módosulhat, mert a városi
környezet és a megváltozott körülmények egy új ökoszisztéma létrejöttét
eredményezik. Az itt jelenlevő makrogerinctelen közösségek fajgazdagsága
megközelíti az alacsony minősítésű vízfolyásokét, azonban a városi vízfolyások
fajösszetétele nagyban különbözhet a természetes vízfolyások fajösszetételétől.

Progress
79%

2018-2020: A herbivória és az élőhelyi diverzitás szerepének vizsgálata a vízinövényi invázió során (NKFIH KH-OTKA)

A felszíni vizek jelentős
ökoszisztéma szolgáltatásokat képviselnek, amelyet elsősorban az eutrofizálódás
és a biológiai inváziók veszélyeztetnek. A biológiai invázió során a honos és
idegenhonos fajok egymással versengenek a rendelkezésre álló forrásokért. A
kutatási projektünk fő célja, hogy feltárjuk, hogy az élőhelyek milyen
tulajdonságai és az egyes fajok milyen biológiai mechanizmusai irányítják ezt a
kompetíciót. Két kutatási kérdést tervezünk megválaszolni az élőhelyi
diverzitáshoz és a herbivória hatásaihoz kapcsolódóan. Általános kérdéseink,
hogy az élőhelyi fajdiverzitása és az élőhelyek funkcionális diverzitása
mennyire segíti vagy akadályozza idegenhonos fajok megtelepedését, illetve a
klímaváltozás hogyan befolyásolja a honos és idegenhonos fajok kompetíciós
képességeit. A feltett kutatási kérdéseket adatbázisokból kigyűjthető, valamint
terepi és mikrokozmosz kísérletek során gyűjtött adatok elemzéséből tervezzük
megválaszolni.

2018-2022: Növényi inváziót érintő kérdések ökológiai vizsgálata felszíni vizekben (NKFIH FK-OTKA)

A felszíni vizek jelentős ökoszisztéma szolgáltatásokat képviselnek, amelyet elsősorban az eutrofizálódás és a biológiai inváziók veszélyeztetnek. A biológiai invázió során a fajoknak környezeti, földrajzi, szaporodási és terjedési akadályokat kell leküzdeniük. A kutatási projektünk fő célja, hogy feltárjuk milyen környezeti és biológiai mechanizmusok irányítják az idegenhonos növényfajok felszíni vizekben való megtelepedését és meghonosodását. Az invázió fázisaihoz kapcsolódóan számos kutatási kérdést tervezünk megválaszolni. Általános kérdéseink, hogy az idegenhonos fajok sikerességét mennyire lehet magyarázni a niche, a diszperziós vagy filogenetikai modellekkel, hipotézisekkel. A megtelepedési fázishoz kapcsolódóan vizsgáljuk, hogy milyen környezeti és klimatikus faktorok segítik az idegenhonos növényfajoknak a hazai felszíni vizekben való megjelenését? Eltér-e a honos és idegenhonos fajok magjainak terjedőképessége? Kiemelten vizsgáljuk Darwin ’naturalizációs’ hipotézisét, vagyis mennyire befolyásolja a megtelepedés és meghonosodás sikerességét az adott közösségben található őshonos és idegenhonos fajok közötti filogenetikai rokonság mértéke? A meghonosodási fázishoz kapcsolódóan vizsgáljuk, hogy az idegenhonos fajok hogyan alakítják át a közösségek szerkezetét, milyen jellegek teszik őket kompetitíve sikeressé. Utóbbi kérdéseket növényi jellegek mérésével tervezzük megvizsgálni, ahol a fény, tápanyag és hőmérséklet faktorok együttes hatását vizsgáljuk a fajok fitneszére. A feltett kutatási kérdéseket adatbázisokból kigyűjthető, valamint terepi és mikrokozmosz kísérletek során gyűjtött adatok elemzéséből tervezzük megválaszolni.