Hínárnövény szabályozás a Tisza-tavon

A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) hazánk második legnagyobb és egyben legfiatalabb tava, amely a Kiskörei vízlépcső által biztosított duzzasztás hatására jött létre, mai területét 1978-ban érte el. Alapvető funkciója a víztározás, öntözővizet biztosít a Nagykunsági-főcsatornán keresztül az Alföld egészére. Másodlagos funkciói között szerepel a természetvédelem és a turizmus. A Tisza-tó mesterséges létesítmény, lényegében átfolyásos tározó, szintjének helyzete a folyó mindenkori vízjárásának is függvénye. A duzzasztómű csak a kiskörei szelvényben tartja a vízszintet egy adott intervallumon belül, a tározó felszínének esése az érkező vízhozamtól függ.

A medencék és öblözetek vízmélysége igen változatos. A nagy kiterjedésű, a tó születése előtt gazdálkodásra használt közel sík területeken (rét, legelő, szántó, erdő) 0,8 m-2,0 m között változik. A természetes vízfolyások, holtágak és öblítő csatornák vízmélysége 2,0-5,0 m közötti. A legnagyobb mélységek a főmederben mérhetők, mely 10-20 m között változik.

Az átlagos vízmélységek az egyes medencékben a következők:
Abádszalóki-öböl: 2,5 m
Sarudi-medence: 1,5 m
Poroszlói-medence: 1,3 m
Tiszavalki-medence: 0,7 m

A vízi növényzet és a nyíltvíz területi megoszlása a Tisza-tó medencéiben (2002-es adatok alapján) (Forrás: Csépes Eduárd, KÖTIVIZIG.)

Az Abádszalóki-medence és a kaszált sávok madártávlati képe.

A növényszabályozás indoka és háttere

Egy 2017-es kormányzati döntés a Tisza-tavat kiemelt turisztikai térséggé nyilvánította. Ennek következtében  folyamatos és nagy értékű turisztikai berzuházások valósulnak meg a tó közvetlen környezetében, a tó körüli szálláshelyeken jelentősen nő a vendégészakák száma. Ezeknek a beruházásoknak a megtérülése azonban erősen függ a Tisza-tó állapotától, használhatóságától ezért rendkívül nagy felelősség és a nyomás hárul a tavat kezelő Közép Tiszai Vízügyi Igazgatóságra.

A legfőbb gond, hogy a tó (illetve tározó) elvileg már túl van a tervezett életidején ezért fokozottan jelentkezik a tó feltöltődésével együtt járó hinarasodásával. Ez a jelenség, a növényállományok dinamikus változása, természetes velejárója az állóvizek életének. Bizonyos vízmélység felett a gyökerező növények nem képesek megélni, a nem tudnak a víz felszíne felé nőni. De egy bizonyos mélység alatt ez már nem okoz gondot nekik. A Tisza-tó egyes medencéiben ez a jelenség már jelentős gazdasági károkat okoz a horgászat, a fürdőzés és vízisportok akadályozása miatt.

A Tisza-tó növényállományában bekövetkező faji- és mennyiségi változások a tározó rövid és hosszú távú hasznosítása szempontjából is egyre inkább aggodalomra ad okot. A 2000-es évektől a sulyom (Trapa natans) és a rucaöröm (Salvinia natans) tömeges jelenléte okozott problémát. A mechanikailag gyérített sulyom mezők helyén tömegesen jelentek meg más, alámerülő mocsári fajok, legnagyobb tömegben az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) és a nagy tüskéshínár (Najas marina). 2010-től kezdődően a nyílt vízfelületek jelentős részén, a korábban csak szálanként előforduló hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) tömeges megjelenését is tapasztalni lehet különösen az Abádszalóki-medencében.

A bodroslevelű békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) teljes hajtása és gyökérzete. Ez a faj dinamikusan terjed az Abádszalóki-medencében.

A KÖTIVIZIG, mint üzemeltető évtizedek óta végez növényzetszabályozási munkákat a Tisza-tó területén. Az Igazatóság a technológiai és jogszabályi lehetőségeihez mérten igyekszik visszaszorítani a növényzet túlzott térhódítását. A kaszált területek, a felszínen kiterülő levelű hínarak (többnyire sulyom) sávos eltávolítása láthatóan csak rövid ideig maradnak növényzetmentesek, helyüket vagy az eredeti növényzet vagy víz alámerült növényzet (tócsagaz, tüskéshínár, süllőhínár) veszi át.

A Kiskörei-tározó üzemeltetésének 45 éve után, napjainkra a feltöltő szukcesszió újabb szakaszába lépett, látható, hogy a mechanikai növényzetszabályozás eddigi gyakorlata önmagában már nem nyújt megoldást az új keletű problémák kezelésére. Az alámerült hínárnövények robbanásszerű elszaporodása hosszú évek alatt lejátszódó folyamatok következménye. Ebben a reménytelennek tűnő küzdelemben a fő problémát a:

  • A szükséges engedélyek beszerzése,
  • A levágott növény-tömeg elhelyezése,
  • Szűkös anyagi keretek,
  • A feladat volumenéhez viszonyítva kis létszámú géppark okozzák.
Hínárkaszálással kialakított gyér hínárnövény állomány.
A május végén kaszált sáv növényzeti képe augusztus közepén.

A növényszabályozás kérdései, vizsgálati kérdések

Felsimerve a hinarasodási probléma gazdasági jelentőségét és szakmai kihívásait 2018. február 5-én a KÖTIVIZIG szakmai fórumot hívott össze amelyen az Ökológiai Kutatóközpont Tisza-kutató Osztálya, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. szakemberei vettek részt. A szakmai fórum által megfogalmazott feladatok, hogy vizsgálni kell:

  • a vízi növényzet növekedését befolyásoló paramétereket: tápanyag, fény, vízszint.
  • a Potamogeton perfoliatus hínár propagulum mennyiségét az Abádszalóki-medence üledékében.
  • a feliszapolódás ütemét és mértékét.
  • a Tisza-tó különböző téli vízszintjeinek hatását a propagulumok csírázóképességére.
  • a növényevő halak szerepét a tározóban.

A fórumon többek között felmerült egy a Tisza-tó növényzetszabályozási stratégiájára vonatkozó kutatási terv kidolgozásának az igénye is. Ebben a kutatási tervben többek között az alábbi kutatási-adatértékelési feladatok kaptak helyet:

  1. A KÖTIVIZIG Regionális laboratóriuma által mért víz- és üledékkémiai adatok feldolgozása (hosszú-távú trendek, változások).
  2. A KÖTIVIZIG hidrológiai adatsorainak feldolgozása, összefüggések vizsgálata (vízjárás, vízhőmérséklet, stb.).
  3. Célirányos üledék vizsgálatok az Abádszalóki-medencében  (üledékvastagság, növényi tápanyag tartalom stb.)
  4. Célirányos vizsgálatok Abádszalóki-medencében a P. perfoliatus propagulum dinamikájára vonatkozóan (mennyiség/m2).
  5. Autökológiai kísérletek tervezése (csírázóképesség, a csírázást befolyásoló környezeti paraméterek vizsgálata, hibernációs idő, kritikus hőmérsékleti tartományok).
  6. A kaszálások monitorozása és értékelése, alternatív kezelési eljárások kidolgozása.

A Tisza-kutató osztály munkatársai a közcélú projekt során az 1. és 6. feladatok keretében kezdett el együttműködést a KÖTIVIZIG-el 2021-ben. Ennek során a KÖTIVIZIG Regionális laboratóriuma által eddig összegyűjtött biotikai és környezeti adatok értékelése, a hínár kaszálások hatékonyságának értékelése valamint alternatív hínár szabályozási módszerek tesztelése kezdődött el.

A  vizsgálatok eredményeiről készült eredményeket a későbbiekben itt tesszük nyilvánossá.