Kutatócsoportok

Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A kutatócsoport a vízi- és vizes
élőhelyek működésének rendszerszintű kutatásával foglalkozik. Alapvetően a
vízi- és vizes élőhelyeken található élőlényközösségek szerveződését, a fajok
elterjedését meghatározó ökológiai jelenségek vizsgálatát végezzük. Ehhez olyan
alapkutatást végez, ami a fajok terjedését, autökológiai jellemzőit, az
élőlényközösségek szerveződését, működését igyekszik feltárni. Az alapkutatások
mellett fontos szerepet tulajdonítunk az eredmények gyakorlati alkalmazásba
történő átültetésének. Ezért a vízi- és vizes élőhelyek restauráció-ökológiai,
valamint jelentős társadalmi érintettségű (pl. Víz Keretirányelv)
hidrobiológiai kérdésekkel is foglalkozunk. Az élőlénycsoportra vonatkozóan
elsősorban, de nem kizárólagosan, szünbotanikai kutatásokat végzünk, amit
számos zoológiai vizsgálat egészít ki. Így foglalkozunk olyan a taxon
csoportokkal is, mint madarak, mohaállatok és szivacsok.

Makroszkopikus vízi gerinctelen Kutatócsoport MacroGroup

A Kutatócsoport tevékenysége:

 A kutatócsoport ökológiai szemléletű alap- és alkalmazott kutatásokat végez vízi
és vizes rendszerekben makroszkopikus vízi gerinctelen szervezeteken.

 Alapkutatásainkat az alábbi konkrét kutatási témákhoz kapcsolódóan végezzük: Közösségek
teljes taxonómiai, funkcionális és filogenetikai diverzitásának vizsgálata, a
diverzitási profilokban bekövetkező változások okainak feltárása különböző
térléptéken. Térbeli és környezeti tényezők meghatározása közösségek
szerveződésében a vízi rendszerekben.
Klímaváltozás okozta kiszáradások
hatása a közösségszerveződésére. A diszperzió szerepének vizsgálata a közösség
taxonómiai, funkcionális és filogenetikai összetételében, a klímaváltozás
következtében megváltozott környezeti tényezők hatására. Európai jelentőségű
makroszkopikus vízi gerinctelen fajok elterjedési területeinek becslése
különböző klímaszcenáriók használatával.

 Mindemellett szisztematikusan és folyamatosan végezzük a Tisza Vízgyűjtő zooloógiai
feltárását. Alapinformációinkkal jelentősen hozzájárulunk a biodiverzitás
különböző aspektusaira vonatkozó eddigi tudáshiány csökkentéséhez, ami eddig megnehezítette
átfogó elemzések elvégzését. A zoológiai feltárás nagyban elősegíti az invazív
fajok megjelenésének mihamarabbi detektálását és a terjedés nyomon követését.

 Alkalmazott kutatásainkat elsősorban a Víz Keretirányelvvel összhangban végezzük. Társadalmi
szempontból fontos a felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálata, ezért elemezzük a
terhelések önálló és szinergista hatását az élőlényközösségek taxonómiai,
funkcionális és filogenetikai összetételére. A sérülékeny vizekre vonatkozóan
(pl. a szikesek és a kiszáradó kisvizek) hatékonyabb biotikai indexek
kifejlesztésén dolgozunk, így segítve az ökológiai vízminősítést, mely lehetővé
teszi a társdalami szempontból is fontos vizeink ökológiai állapotának
pontosabb meghatározását. A városi környezetben végezzük a vizes élőhelyeinek monitorozását,
mely keretében a kutatási tevékenységgel összhangban ismeretterjesztési
feladatokat is ellátunk.  

Fitoplankton

A Víz Keretirányelv elvárásainak megfelelően a felszíni vizek ökológiai állapotértékelése során a fitoplankton három jellemző paraméterét kell figyelembe venni; ezek a biomassza, taxonómiai összetétel és a vízvirágzások gyakorisága és intenzitása. E jellemzők mindegyikét számszerűsíteni kell, határértékkel kell jellemezni és olyan mérőszámokká alakítani melyek alkalmasak arra, hogy azokat összevonva egyetlen számmal tudjuk jellemezni a vizeket.

Fitobenton

A fitobenton (vagy fitobentosz, újabban az angolszász terminológia ekvivalensként kezeli a két fogalmat és egységesen a fitobentosz elnevezést használja, így a továbbiakban mi is ezt használjuk) a mederfenéktől eltérő, vízzel borított aljzatokon kialakuló élőbevonat.