Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése

HU egyéb (KEHOP-1.1.0-15-2016-0002 , 2018 – 2022, futó projekt)

MTA ÖK témafelelős

• • Borics Gábor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Rövid leírás

Kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program kialakítása a VKI biológiai és kémiai minőségi elemeinek csoportjában, az értékelő-, és adatrendszerek fejlesztése, a szakmai hiányok pótlása és az ökológiai interkalibrációs eljárás feladatainak elvégzése

Résztvevő kutatók: 

• • Prof. Ács Éva, az MTA doktora, kutató professzor
  • Kiss Keve Tihamér, az MTA doktora,  kutató professzor emeritus
• • Bácsiné Béres Viktória PhD, tudományos főmunkatárs
• • Boda Pál, PhD, tudományos főmunkatárs
• • Buczkó Krisztina, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
• • Duleba Mónika, tudományos segédmunkatárs
• • Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó
• • Földi Angéla, tudományos segédmunkatárs
• • Lukács Balázs András PhD, tudományos főmunkatárs
• • Trábert Zsuzsa PhD, tudományos segédmunkatárs
• • Várbíró Gábor PhD, tudományos munkatárs

A projekt célkitűzése:

• •  a vizek mennyiségi és minőségi megfigyelését biztosító monitoring-rendszer (felszíni és felszín alatti vizek monitoringja; biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálatok) továbbfejlesztése országos szinten annak érdekében, hogy az Európai Víz Keretirányelv (Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve, továbbiakban: VKI) végrehajtásához szükséges információk elérhetőek legyenek,

• •  módszertani fejlesztés és kiegészítő monitoring programok végrehajtása az Európai Bizottság ex-ante feltételeinek (1121/2014. (III.6.) és 1394/2014. (VII. 18.) Korm. hat.) teljesítéséhez, illetve a biológiai és kémiai monitoringot érintő hiányok pótlásához.

A projekt 12 projektelemből áll, az Ökológiai Kutatóközpont a 10. projektelem, biológiai alprogramjában vett részt aktívan.

A 10. projektelem biológiai alprogramjának célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett, öt biológiai elemen alapuló monitoring- és értékelési rendszer hiányosságainak komplex felszámolása, a monitoringrendszer optimális tervezéséhez szükséges adatgyűjtés és szakértői tanulmányok elkészítése, a magyar minősítési rendszer ökológiai állapotra vonatkozó interkalibrációs feladatainak befejezése, ökopotenciál interkalibrációs eljárás elvégzése.

A biológiai alprogram keretében elkészült:

B1: A jó vízgazdálkodást segítő ökológiai vizsgálatok

• • Felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálata (terhelés-hatás elemzésekhez, intézkedések hatékony megalapozásához részletes mintaterületi felmérések)

    • • Kotrás, keresztirányú műtárgyak hatásának vizsgálata a biológiai elemekre, hallépcsők építésének szükségessége
    • • Urbanizáció hatása a halközösségek szerkezetére
    • • Termálvíz terhelés hatásának vizsgálata a felszíni vizek ökológiai állapotára
    • • Diffúz terhelések és a tavak ökológiai állapota közötti kapcsolat feltárása

• • Ökológiai vízigény, vízfolyások kiszáradása hatásának vizsgálata, időszakos vizek monitoringja mintaterületen

• • Paleolimnológiai adatok áttekintése a referencia feltételek kialakításához

• • Trofitás-skálák és a VKI alapú minősítési skálák megfeleltetése

B2: Módszerfejlesztés és kiegészítő monitorozás

• • Módszertani fejlesztés (megbízhatóság, pontosság növelése, hiányzó típusokon minősítési rendszer kidolgozása)
    • a „rossz osztályba sorolás” kockázatának számszerűsítése (statisztikai megbízhatósága), ökológiai potenciál kidolgozása
    • módszerfejlesztés (fitobentosz, vízi makrogerinctelenek, makrofiton, hal, szikes tavak)

    • • mintavételi erőfeszítés és reprezentativitás vizsgálat (Duna, sík és dombvidéki vízfolyások, állóvizek)

• • Kiegészítő monitorozás (tavas minősítési rendszerek pontosságának növelése, adathiányok csökkentése, csoportosítás lehetőségének vizsgálata)
    • Tavak térbeli heterogenitásának vizsgálata
    • A Balaton ökológiai állapotának meghatározása

    • • Adathiányos vízfolyások és állóvizek monitorozása, „csoportosítás elve” alkalmazhatóságának vizsgálata

B3: Taxonómiai képzés és minőségbiztosítási rendszer kialakítása

• • Továbbképzéshez kapcsolódó feladatok ellátása (monitorozást végző szakemberek taxonómiai továbbképzése), fényképes határozási segédletek, kurzusanyagok, kézikönyvek a leggyakoribb és nehezen határozható csoportokra

• • A biológiai adatok minőségbiztosítását célzó eljárásrend kidolgozása

B4: Az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatás és interkalibrációs feladatok ellátása

• • Tavas, folyós- és nagy-folyós ökopotenciál interkalibrációs feladatainak ellátása, ökológiai állapot interkalibráció lezárása

• • A fitoplankon, fitobenton, makrofiton redundanciájának és relevanciájának vizsgálata a tavas állapotértékelés esetében

• • A hazai és nemzetközi kötelezettségekből adódó adatszolgáltatás (adatszolgáltatási, adatjavítási feladatok ellátása, az adatok szakmai ellenőrzése)

Az elkészült fontosabb eredményeket bemutató könyvek az alábbiakban elérhetőek:

B1. A jó vízgazdálkodást elősegítő ökológiai vizsgálatok

1. 1. Felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálata

      • • Diffúz terhelések hatása a tavak ökológiai állapotára
      • • Kotrás és keresztirányú műtárgyak hatásának vizsgálata, barrierek elbontásának, hallépcsők építésének priorizálása
      • • Pontszerű termálvíz-terhelés hatásának vizsgálata
      • • Urbanizáció hatása a halközösségek szerkezetére

1. 1. Ökológiai vízigény, kiszáradás hatásának vizsgálata

1. 1. Paleolimnológiai adatok áttekintése a referencia feltételek kialakításához

1. 1. Trofitási skálák és a VKI alapú minősítési skálák összehasonlítása

B2. Módszerfejlesztés és kiegészítő monitorozás

Pillanatképek a terhelés-hatás elemzés mintavételekről, kiegészítő monitoring vizsgálatokról